Tudástár · Rezsióradíj

Hogyan számold ki a rezsióradíjadat

Nem az a kérdés, mennyit kérnek mások. Az a kérdés, mennyibe kerül neked egy óra munka — mielőtt bármit keresnél rajta.

A legtöbb egyéni vállalkozó úgy állapítja meg az óradíját, hogy megkérdez két kollégát. Ez addig működik, amíg a kollégák sem számolták ki. Az alábbi módszer nem mondja meg, mennyit kérj — azt mondja meg, mi alatt biztosan ráfizetsz.

1. Éves költség, minden tétellel

Nem csak az anyag. Jármű és üzemanyag, szerszám és pótlás, biztosítás, telefon, könyvelő, kamarai díj, szakmai továbbképzés, munkaruha, raktár vagy garázs, szoftverek. Írd össze egy évre. A legtöbben itt harminc-negyven százalékot alábecsülnek, mert a ritkán jelentkező tételeket kihagyják.

2. Hány óra számlázható valójában

Az évi 2 080 munkaóra (52 hét × 40 óra) elméleti szám. Ebből le kell vonni a szabadságot, a betegséget, az ünnepeket — és ami a legfontosabb: az utazást, az anyagbeszerzést, az ajánlatírást és az adminisztrációt. Ezek munkaórák, csak nem számlázhatók. A gyakorlatban sok szakembernél az 1 000–1 300 óra a reális.

3. A képlet

Éves költség osztva a valóban számlázható órák számával — ez a fedezeti óradíjad. Ez alatt ráfizetsz, még akkor is, ha tele a naptárad. Erre jön a jövedelmed és az adóterhe, és csak ezután beszélhetünk árrésről.

4. Az anyag nem óradíj

Az anyagra külön árrés jár, mert az is pénzbe kerül: te előlegezed meg, te szállítod, te vállalod a garanciát rá, és a hibás anyag a te időd. Aki „önköltségen adja az anyagot", valójában a saját munkájából fizeti a beszerzést.

Miért érdemes leírni

Ha megvan a fedezeti óradíjad, egy ajánlatnál azonnal látod, hogy belefér-e. És ha egy megrendelő lealkudja, tudni fogod, hogy nem „engedtél egy kicsit" — hanem melyik oldalára kerültél a vonalnak.

Ez nem adótanácsadás

A számítás módszertan, nem adózási állásfoglalás. A vállalkozási formád, az adónemed és a költségelszámolás szabályai lényegesen befolyásolják az eredményt — ebben könyvelő tud felelősséggel nyilatkozni.